Ismerd meg törzsgárda tagjainkat! - Mosolygó János

Ismerd meg törzsgárda tagjainkat! - Mosolygó János
„Érdekes volt végigkísérni a Trans-Sped történetét” - Mosolygó János 2009 óta a Trans-Sped csapatának oszlopos tagja. Gépkocsivezetőként és beszerzőként is hozzájárul a cég sikeréhez. Ha van valaki, aki testközelből látta, hogyan lett nagybetűs vállalat a kezdetben családi vállalkozásból, akkor az nem más, mint Mosolygó János. A nyugdíj előtti hónapokban mesélt nekünk itt töltött évtizedeiről.

 

Mikor és hogyan kezdődött a pályafutásod a Trans-Spednél? 

2009. május 1-jén kezdtem el itt dolgozni gépkocsivezetőként. Kezdetben az elődöm munkáját vettem át, majd fokozatosan kialakult a saját feladatköröm. Egy speciális helyzetben voltam, mivel a feladatom főleg a vidéki utak lebonyolítása volt, hogy az igazgatónk, Fülöp Zsolt, teljes mértékben az üzleti teendőire tudjon koncentrálni az utazások során. Büszke vagyok rá, hogy az én munkámnak köszönhetően több ideje volt a céges ügyekre. Azt ugyanis tudni kell, hogy egy gépkocsivezető naponta több vezetéssel töltött időt tud megspórolni az utasa számára, aki esetemben a Trans-Sped alapítója. 

Egyszerre két munkakörben dolgozol. Hogyan kell elképzelni egy napodat?  

A munkám nagyon változatos, hiszen ahogy mondod is, nemcsak gépkocsivezetőként, hanem beszerzőként is dolgozom. Ha éppen vidéki útra kell menni, akkor az a feladatom, hogy biztonságosan eljuttassam Fülöp Zsoltot a célállomásra. Amikor pedig nem vezetek, akkor beszerzőként dolgozom, ami azt jelenti, hogy különböző osztályoknak segítek a szükséges eszközök beszerzésében, például pénzügyi vagy informatikai vonalon. 

Érdekesség, hogy másodállásban KRESZ-oktatóként is aktív vagy. Hogyan tudsz összehangolni ennyi feladatot? 

Így van, a Trans-Sped mellett gyakorlati vezetést tanítok, vagyis én szinte mindig autóban ülök. (nevet) Hogyan tudom mindezt összehangolni? Nagyon fontos az előzetes tervezés. Fülöp Zsolttal általában előre egyeztetünk az utazásokról, így előre meg tudom szervezni a beszerzési feladataimat, és ha ezzel is végeztem, akkor indulok a diákokhoz, akik között egyébként az évek során több kolléga is megfordult. De az sem ritka, hogy egy Trans-Spednél dolgozó munkatársam gyermekét tanítom vezetni KRESZ-oktatóként. 

Mondhatni, hogy évtizedek óta ki sem szállsz az autóból. Mondd, nem unod? 

Nagyon sok évet töltöttem már az utakon, és időnként sajnos érzem a kiégés jeleit, de még mindig találok benne örömöt. Legyen szó gépjárművezetésről, beszerzésről (amihez szintén autóba kell ülni), vagy oktatásról. Bár azt megjegyzem, hogy a jelenlegi KRESZ-oktatási rendszerrel kapcsolatban vannak fenntartásaim, például az e-learninget nem tartom elég hatékonynak, de ezt én már nem fogom megváltoztatni. 

Jól tudom, hogy közeledik a nyugdíj? 

2025 februárjában ünneplem a hatvanötödik születésnapomat, bizony már közel járok a nyugdíjkorhatárhoz, ugyanakkor én még szeretnék maradni a cégnél, akár részmunkaidőben, ha lehetséges. Szeretem a gépkocsivezetői és a beszerzői munkakört is, és őszintén remélem, hogy a jövőben még folytathatom itt a munkát, akár egy rugalmasabb munkarendben is. 

Ehhez kívánunk jó egészséget! Milyen most visszatekinteni a kezdetekre? 

Elég csak arra gondolni, hogy mennyi minden változott tizenöt év alatt. Kezdetben a Trans-Sped egy családi vállalkozás volt, ma viszont egy igazi nagyvállalkozás, amely ráadásul folyamatosan bővül. Jó érzés visszanézni az elmúlt évtizedekre, jó érzés, hogy részese lehettem ennek a fejlődésnek, érdekes volt végigkísérni a Trans-Sped történetét.