Köszi, húszik! – avagy hogyan írja át a Szuezi-csatorna válsága a logisztika játékszabályait

Köszi, húszik! – avagy hogyan írja át a Szuezi-csatorna válsága a logisztika játékszabályait
A jemeni rebellisek támadásai elriasztották a hajókat az átkeléstől, emiatt a Szuezi-csatorna forgalma mintegy 60%-kal csökkent. A Vörös-tengeri válság jelentős összegű bevételkiesést okozott számos piaci szereplőnek, és leginkább az egyiptomi államnak.

 

A logisztikai szektort alapjaiban megrengető válságjelenségről Mihály Attila, a Trans-Sped szakértője nyilatkozott a Millásreggeli podcast – Harctéri jelentés Ukrajnából, kiürülő Szuezi-csatorna című adásában. 

 

Érvágás a globális gazdaságban: mi okozza a riadalmat a szállítmányozási szektorban? 

A világkereskedelem teljes volumenének mintegy 85%-a tengeren zajlik, ebből békeidőben körülbelül 12-13% halad át a Szuezi-csatornán. Itt bonyolódik le a konténerforgalom 30%-a, az olajszállítások 11%-a, valamint az LNG szállítmányok 8%-a – mindez kulcsfontosságú a világgazdaság vérkeringése szempontjából. Az elmúlt másfél évben a húszik közel 130 hajót támadtak meg, amelyek közül három súlyosan megsérült, egy pedig elsüllyedt. Ebből is egyértelműen látszik, hogy a fenyegetés valós, ami miatt 2023 novembere óta a hajóstársaságok többsége elkerüli a Szuezi-csatornát. A végső döfést az jelentette, amikor a biztosítótársaságok felfüggesztették a biztosítások érvényességét az érintett térségben. Még a tőkeerős nagyvállalatok sem merik bevállalni a kockázatot, hiszen milliárdos veszteségek és emberi életek forognak kockán. 

 

A szuezi átkelés ára: megéri kockáztatni? 

A válasz egyértelműen nem! A húszi támadások egyik legnagyobb vesztese kétségkívül Egyiptom. Az egyiptomi elnök körülbelül 6 milliárd euróra becsülte a fennálló helyzet nyomán keletkező elmúlt évi veszteséget. A Szuezi-csatornán való átkelés egy modern, nagykapacitású konténerhajó esetében ugyanis 600-700 ezer dollárba kerül, így nem meglepő, hogy az egyiptomi kormány többször is nyilvánosan biztosította a hajótársaságokat a térség biztonságáról. A nagy tanker- és konténerhajók esetében azonban a döntés végső soron mindig a kapitányé: ha a hajózási útvonalon veszélyes helyzet adódik, bármikor visszafordulhatnak, hiszen az emberi biztonság mindenek felett áll – nem szabad hagyni, hogy az anyagi megfontolások mindezt felülírják. 

 

Kilátások a jövőre nézve 

Az Afrika-kerülés súlyos következményekkel jár: drámai áremelkedések, konténerhiány, konténerenként 500-600 dolláros plusz költség, 20%-os kapacitáskiesés és megnövekedett tranzitidők. A húszik kijelentése nyomán, miszerint nem támadnak többé hajókat, várhatóan mérséklődik a helyzet. Ha a biztosítótársaságok vállalják a biztosítást az érintett térségben, a hajótársaságoknak körülbelül még 3-4 hónapra lesz szükségük ahhoz, hogy minden visszatérjen a megszokott kerékvágásba. Amennyiben a térség 100%-osan biztonságossá válik, minden szereplő közös érdeke, hogy a rövidebb útvonalon történjen a közlekedés, biztosítva ezáltal a tengeri szállítmányozás hatékonyságát a logisztikai iparágban.