Mihálka Kornélia
Mihálka Kornélia, szenior szállítmányozási ügyintéző, 15 éve csatlakozott a Trans-Sped debreceni csapatához. Mint mondja, bátor lépés volt, és egyben élete egyik legjobb döntése is, bár egy teljesen más területről érkezett. Az így gyűjtött tapasztalatokról beszélgettünk jubiláló kollégánkkal.
Miért választottad 15 évvel ezelőtt ezt a munkahelyet?
Olyan irodai munkakörnyezetre vágytam, ahol monotonitás helyett sokkal fontosabb a kreativitás. A Trans-Sped esetében pedig ez nagyon fontos. Éppen jókor adtam be a jelentkezésem, mivel egy várandós kolléganő készült szülési szabadságra, és új munkavállalót kerestek a helyére. Igaz, bátor lépés volt, hiszen korábban sosem dolgoztam logisztikai területen.
Mi motivált arra, hogy kipróbáld magad a szállítmányozási területen?
A kérdés jogos! A Trans-Sped előtt kereskedelmi és adminisztrátor területen dolgoztam. Viszont van egy ismerősöm, aki ekkor már a cégnél volt, tőle sok jót hallottam, ez adta meg a kellő bátorságot, hogy beadjam a jelentkezésemet. A román nyelvtudásomnak köszönhetem, hogy azonnal felvettek, és az elmúlt 15 évben kiderült, hogy jól döntöttem, valamint remélem, hogy a vezetőség is így gondolja, hogy jó döntést hozott.
Itt nincs két egyforma nap, ahogy magad is mondtad, ehhez a munkához sok kreativitás kell. Könnyen megszoktad az új területet?
A történetemben lényeges, hogy ki akartam törni a monoton környezetemből. Szállítmányozási területen, kisgyerekes anyaként érkeztem. Azonnal felismertem, hogy ez egy pörgős, kihívásokkal teli munka, és ezzel együtt megnyugodtam, hiszen éppen ezt kerestem. Tehát kijelenthetem, hogy hamar megszoktam, persze ehhez szükség volt a támogató munka környezetre. Minél nagyobb kihívás volt egy feladat megoldásában, annál nagyobb volt a siker élmény.
Most arra kérlek, hogy gondold végig az elmúlt 15 év eseményeit. Mi a legkedvesebb emléked?
Sok mindent történt ennyi idő alatt, én mégis az első hónapokat zártam a szívembe – számos más szép emlék mellett. Kezdetektől támogattak a munkatársaim, szinte körbe öleltek. Számomra ez hatalmas élmény volt. Gondolj bele, érkezik egy szakmai tapasztalattal nem rendelkező kolléga, aki még nem tudja, hogy hova csöppent, erre odalépnek hozzá a kollégák és mindenben segítik. Ez a támogató környezet semmit sem változott, ma is számíthatok a közvetlen munkatársak és a vezetők segítségére.
Mit üzennél az újonnan csatlakozó kollégáknak?
Bátran kérdezzenek! Nem szégyen segítséget kérni, én a mai napig szoktam egyeztetni a kollégákkal, ha nem vagyok teljesen biztos a döntésemben. Ismerjék be, hogy nem kell mindent egyedül megoldani, a hátterében egy jó szakmai csapat áll sok éves szakmai tapasztalattal, bölcsebb velük egyeztetni, mint friss csapattagként magányosan hajtani egy felmerülő problémát. Aki ezt megfogadja, boldogulni fog, mert itt nincs két egyforma feladat, itt valóban szükség van a jó csapat munkára.
Mihály Attila
Mihály Attila, szállítmányozási osztályvezető elmondása szerint 15 év alatt kivétel nélkül minden nehéz helyzetben számíthatott a vezetői támogatásra. A belépő munkavállalókat is arra ösztönzi, hogy bízzanak az elöljárókban.
Miért választottad ezt a munkahelyet?
Inkább azt mondanám, hogy a Trans Sped választott engem. 2008-ban a jogelőd Transpoint International keresett meg azzal hogy a cégnél új szolgáltatást a légi szállítmányozást indítsuk el. Kalmár Péter munkatársammal néhány év alatt egy kicsi de jól működő üzletágat építettünk fel. Ő azóta is velem van, akivel remekül tudtam együttműködni, és a közelgő nyugdíjazásom során neki szeretném átadni a stafétát majd.
2015-ös, az egész céget érintő akvizíció során kerültünk a Trans Sped családi kötelékébe, ahol a régi kollégákat (és a Főnőköt is) megtartva egy jóval nagyobb lehetőségekkel háttérrel bíró cég keretei között valósíthattuk meg szakmai elképzeléseinket.
Egészen pontosan mikor érkezik el esetedben a nyugdíjkorhatár?
Decemberben töltöm be a 65-ik életévemet. Ez persze nem mindenki számára jelent azonnali nyugdíjat, hiszen sokan maradnak tovább a munkavállalók sorában, de én szeretnék pihenni! Viszont ezt követően is itt leszek a kollégáim számára, akik bármikor számíthatnak a segítségemre. Ezt mindenkinek üzenet: itt leszek, hogy támogatást nyújtsak, ha szükség van rá!
Ezzel kimondhatjuk, hogy a Trans Sped az utolsó munkahelyed. Mi motivált arra, hogy kitarts a vállalat mellett?
Még abban az időben születtem, amikor az emberek egy életre választottak maguknak munkahelyet – maximum egy-két alkalommal váltottak. Szerintem az a helyes, amikor egy munkavállaló lojális a munkaadójához. Amikor ez párosul egy jó munkahellyel, akkor nem érdemes váltáson gondolkodni. Itt egy megfelelő környezetet és értékrendet biztosítanak, mind emberileg, mind anyagilag. Mert ne áltassuk magunkat, a fizetés az első szempont, hiszen ebből élünk, ez adja számunkra a stabil alapot. De ne felejtsük el, hogy milyen környezet párosul a fizetéshez. Itt a kettő egyformán kielégítő.
Mit gondolsz, a fiatal munkavállalók is felismerik ezeket az értékeket?
Személyesen is jól ismerem a mai fiatalok világát, ugyanis öt unokám van. Pontosan látom, hogy az emberi erkölcs ugyanaz maradt ma is, mint az én időmben volt. Az emberek mindig is jó munkahelyre vágytak, ez nem változott. Tehát természetesen felismerik a fiatalok, ha jó helyen vannak. Az már más kérdés, hogy mennyire kitartóak. A pályakezdőkre jellemző, hogy az első gond hallatán meghátrálnak. Pedig nem szabad feladni! Akadályok mindig lesznek, és fontos, hogy megtanulják ezeket leküzdeni, ahelyett, hogy megkerülnék, vagy ami még rosszabb, hátat fordítanának neki. Fiatalok! Ne adjátok fel, legyetek kitartóak! Meglátjátok, hogy meglesz a gyümölcse.
Az akadályok láttán bizonyára sok munkahelyi történetet gyűjtöttél az évek alatt. Kérlek, mesélj a legfontosabb élményeidről!
A légi szállítmányozás egy különleges szakma, itt mindig történik valami, éppen ezért olykor nagyon zaklatott. Gyorsan kell teljesíteni a feladatokat és rekord időn belül kell reagálni a fennakadásokra. Ezért többször előfordult, hogy nehéz helyzetbe kerültünk a kollégáimmal. Volt, amikor mi hibáztunk, volt, amikor a partnerek. Viszont kivétel nélkül, minden esetben kiálltak mellettünk vezetőink. Jó azt tudni, hogy az embernek nem kell a szakadék határig menni, mert ott vannak mögötte azok a személyek, akik támasztják a hátát. A nehézségeket is könnyebb túlélni ha az ember nincs egyedül, ezért így utólag még a fennakadások, buktatók is jó emlékké szelídülnek.
Szántó Szabolcs
Szántó Szabolcs raktározási operációs vezető, idén 10 éve a Trans-Sped munkatársa. Ékes példája annak, hogy a lehetőségek felismerésével és konkrét lépésekkel rövid időn belül honnan hova lehet eljutni egy vállalaton belül. A fiatal munkavállalók között kiemelkedő kollégával az első évtizedről beszélgettünk.
Miért döntöttél a Trans-Sped mellett?
Édesapám itt dolgozott, számomra ő volt a hívószó. Közel másfél éve volt a szállítmányozási osztály munkatársa, amikor ide jöttem. Sok jót mesélt nekem a vállalatról, és én boldogan jelentkeztem az akkor meghirdetett szállítmányozási adminisztrátor pozícióra.
Hogyan lettél raktározási operációs vezető? Milyen utat kellett megtenned az előrejutás érdekében?
Együtt fejlődtem a céggel. Ahogy nőttek az igények, úgy vállaltam egyre több feladatot. Az első időszakban raktárvezető voltam, majd belekóstolhattam egy kicsit a régióvezetési feladatokba és ma raktári operációs vezetőként dolgozom a Kelet-magyarországi régióban. Gyakorlatilag végig tartottam a lépést a céggel, és ennek meglett a gyümölcse. Sosem fogom elfelejteni, amikor először rám bíztak egy 1000 négyzetméteres raktárt. Igazán nagy kihívás volt, jelenleg viszont nyolc-tíz raktár tartozik hozzám. Azt hiszem, hogy ez mindent elárul a folyamatos fejlődésről.
Mire vagy a legbüszkébb?
Amikor a szállítmányozásról átjöttem a raktározásra, akkor egy nagy projektet kaptam a vezetőségtől. Egy teljesen új raktárt kellett menedzselni, és ezt sikeresen teljesítettem. Ez nagy feladat volt, hiszen a nulláról kellett kezdőként elindítani egy raktárt.
A Trans-Sped tapasztalt munkavállalói sokat mesélnek az összetartásról. Te hogy látod, milyen a csapatszellem?
Az elmúlt egy évtizedben sok embert megismertem, és osztozom a tapasztalat kollégák véleményén: valóban összetartó csapat dolgozik a vállalatnál. Számomra különösen fontos, hogy az itt dolgozó munkavállalók többsége lojális, tehát van lehetőség arra, hogy jobban megismerjük egymást, hiszen alacsony a fluktuáció. Szerencsére minden osztállyal jó a munkaviszony, és vannak osztályok ahol barátságok is alakultak ki az elmúlt év alatt.
Édesapádtól hallottál először a Trans-Spedről. Előfordult, hogy azóta te magad ajánlottad másoknak?
Ez természetes. Szívesen ajánlom a vállalatot. Van olyan partnerünk, aki egy beszélgetés után lépett kapcsolatba velünk. Nem történt semmi különös, csak egy alkalommal kötetlenül meséltem neki a cégről, majd hamarosan megszületett az együttműködés. Illetve van egy olyan kollégám is, akivel korábban egyszer beszélgettem, és ő később beadta a jelentkezését. Ma is erősíti a csapatot.
Mit üzennél az újonnan csatlakozó kollégáknak?
Éljenek a lehetőségekkel! A saját példám alapján mondom, hogy aki szeretne fejlődni, annak minden adott a feljebb jutáshoz. Ehhez nem kell más, mint nyitottság és elkötelezettség a fejlődés mellett. Végül, még egy fontos gondolat: sokat elárul a vállalatról, hogy egy ilyen fiatal ember, mint én, már tíz éve dolgozik egy munkahelyen.