Ma már 10 éve, hogy a Trans-Sped csapatát erősíted raktárvezetői pozícióban. Emlékszel az első napodra a Trans-Spednél? Milyen kihívásokkal kellett szembenézned?
Igen, jól emlékszem rá. 2014 szeptember 8-án volt az első napom. Kis túlzással, akkor estem ki az iskolapadból. Egy ismerősöm ajánlása révén csöppentem bele ebbe a sokrétű hivatásba, mint raktározási adminisztrátor. Az első egy hónap nagyon intenzív betanulással telt. Fokozatosan bíztak rám egyre nagyobb felelőséggel járó dolgokat, de a legelején inkább az anyagismereten volt a hangsúly.
A próbaidőm lejárta után a Trans-Sped segítségével szereztem targoncás jogosítványt, elsajátítottam a targonca kezelésnek csínját-bínját, plusz mellette a számítógépes ismereteimet is bővítettem, főleg az SAP adatbázissal ismerkedtem. Nem volt egyszerű, de tetszett már az elejétől kezdve. Aztán ahogy egyre több tapasztalatot szereztem és a vezetőség is látta bennem a potenciált, elvégeztem egy OKJ-s logisztikus képzést, és gyakorlatilag így kerültem a jelenlegi raktárvezetői pozíciómba, melyet akkoriban még csoportvezetőnek hívtak.
Sok esemény történt az elmúlt évtizedben, de mégis mire vagy a legbüszkébb az elért eredmények között?
Legbüszkébb arra az értékteremtő munkára vagyok, ami által olyan partnereink vannak a mai napig, akik már akkor is itt voltak mikor én idekerültem ebbe a pozícióba. Bízom benne, hogy nekem is volt hozzá némi közöm. Én hiszem és vallom is azt, hogy ha olyan szolgáltatást nyújtottunk volna az évek alatt, ami nem lenne megfelelő, akkor a régi partnerek sem lennének már itt, vagy nem ápolnánk olyan jó kapcsolatot, ami már szinte baráti kapcsolat. Ez is motivál engem: hogy olyan szolgáltatást tudjunk nyújtani, ami magas színvonalú, precíz, pontos és talán hibátlan. Persze nincsen hibátlan, de minden nap törekszünk rá.
Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy jó raktárvezető legyen valaki?
Türelem, lojalitás és sokszor áldozatokat kell hozni azért, hogy valaki ezt jól tudja végezni. Az kell még hozzá, hogy olyan csapata legyen az embernek, amilyen nekem is van. Szinte már tényleg egy család vagyunk. Velem együtt négyen végezzük a napi feladatokat, és mindenki odateszi magát. Az elért sikerekhez elengedhetetlen a csapatmunka. Ha például megérkezik egy autó és már nem először jár itt, mindenki pontosan tudja mi a dolga, szinte már egymás nézéséből tudjuk mi a teendő. Ehhez hozzátartozik az is, hogy minden reggel átbeszéljük a napi teendőket. A jó kommunikáció is fontos ahhoz, hogy valaki jó raktárvezető legyen.
Ha egy szóval kellene jellemezned a munkád, mi lenne az és miért?
Ez jó kérdés. Leginkább a változatosság. Nincs két egyforma nap, és szeretem ebben a munkában, hogy nem egy mókuskerékben van benne az ember. Minden nap új kihívások vannak, megoldandó problémák. Szerintem ez szükséges ahhoz, hogy hosszú időn keresztül ugyanazt a munkakört, tevékenységet szívvel-lélekkel tudja az ember végezni. Kell egy bizonyos szintű elhivatottság is: mi elég gyakran küzdünk egy nap 20 akár 40 kamionnal is, de vállvetve megyünk előre.
Mit tanácsolnál/üzennél a jövő generációjának?
Bátran vállalják ezt a hivatást, mert tényleg nagyon sok szép dolog van benne, persze kihívás is akad bőven. Itt is csak az elhivatottságot tudom hangsúlyozni. Nagyon sok emberrel lehet találkozni, és ha kellően nyitottak vagyunk, akár olyan barátságok tudnak köttetni az évek alatt, partnerekkel, sofőrökkel, amiről nem is gondolnánk, milyen pozitív irányba terelik a dolgokat. Még ha nehéz is egy nap vagy az adott munka, bonyolultabbak a folyamatok, de sikerrel megoldod, akkor annak mindig meglesz a gyümölcse. Én ezt tapasztalom és tapasztaltam meg az évek során.